- Bemutatkozás
- Apartmanjaink
- Szolgáltatásaink
- Foglaltsági naptár
- Megközelítés
- Árak, akciók
- Foglalás
- Információk
- Képgaléria
- Látnivalók
- Kapcsolat
- Blog
Utolsó bejegyzések
- Nemzetközi Bluegrass és Akusztikus Zenei Fesztivál 2023
- XVIII. Orfűi Medvehagyma Fesztivál
- Fishing on Orfű 2023
- Történelmi Musical Fesztivál Orfű
- Trió-barlang - Orfű
Kategóriák
Régi bejegyzések
Abaliget
2021.03.02. Látnivalók
A kora vaskor idején bukkant fel ezen a vidéken az első ismert nevű nép, az illyr nép. Őket a kelták hódították meg, elfoglalták földváraikat és vegyültek egybe velük. A rómaiak Pannónia nevű tartományukban főként a keltáktól is lakott helyekre települtek. Így volt ez ennek a vidéknek az esetében is. Ebből a korból egy bronzból készült, ruhátlan Venus szobor, valamint hamvasztásos sírok kerültek elő. A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. A hunok, germánok, avarok, szlávok után megérkeztek a honfoglaló magyarok. A falut az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja – Aba – bolgár-török eredetű “atya” jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja – liget – a “kisebb erdő” jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először “Abaligethe” neve. A török hódoltság idején elnéptelenedett a vidék. A pécsi török ugyan megbecsülte a falvakat, ahonnan élelmet szolgáltattak a városba, de a mecseki völgyek magyar lakossága jórészt kipusztult, illetve kicserélődött. A lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. Letelepedésüket több évig tartó adókedvezmény könnyítette. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. A telepesek hosszú ideig megőrizték zárt közösségüket. A falu egyetlen utcáját a kocsmáig régen Magyar utcának, a kocsmától az alsó faluvégig Német utcának hívták. A község egyházi birtok volt, a pécsi papnevelde, illetve a pécsi egyházmegye káptalanja gyakorolta a földesúri jogot. 1799-ben 120 ház volt a faluban. A 19. században a lakosság nagyobb része német, magyarok mindössze nyolc-kilenc házban laktak, a vidéken állattartással, földműveléssel foglalkoztak, a szegényebbek a tehetősebb gazdákhoz, vagy távolabbi vidékekre jártak részesaratónak. Voltak iparosok is, de az erdő, a kőfejtő is adott munkát. A II. világháborút követően sok embert kitelepítettek, elkobozták vagyonukat. Néhány év alatt nagyon megváltozott a település lakossági összetétele: a kiszökött, vagy kitelepített lakosság helyébe a Felvidékről, a Nyírségből, a Dél-Alföldről érkeztek az új lakók.
Nevezetességei, látnivalói:
• Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók benne. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon.
• Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
• Denevérmúzeum.
• "Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása.
• Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Védőszentje: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
• Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban.
• "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása.
• Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a 20. század elejéről.
• Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a 20. század elejéről.
• Hármaskereszt.
• Pajtamúzeum.
• Trianon-emlékmű.